Komplex népegészségügyi szűrések

A népegészségügyi szűrővizsgálatok célja a daganatok megelőzése, azok korai felismerése az arra hajlamosító kockázati tényezők korai – lehetőleg panaszmentes – szakaszban történő aktív felkutatásával és felismerésével a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

A népegészségügyi szűrővizsgálatok célja a lakosság egészségének védelme és az egyén életminőségének, illetve élettartamának növelése. 

● Emlőrák

● Méhnyakrák

● Vastagbélrák

● Tüdőszűrés

● Prosztataszűrés

● Bőr és a szájüregi rákok

  gomb használatával bármikor visszatérhet a lap elejére!  

Emlőrák

Az emlőrák a középkorú nők leggyakoribb rosszindulatú daganata és a leggyakoribb haláloka. Magyarországon évente több mint 5000 új esetet ismernek fel és kb. 2300-an halnak meg emlőrákból kifolyólag Fokozott a kockázat azoknál, akiknek a családjában elsőfokú rokonok között emlőrák fordult elő. A mellrák ritkábban fordul elő azon nők között, akinek későn jelentkezik az első menstruációjuk és hamarabb érik el a menopauzát. Azok között viszont gyakoribb az előfordulás, akik nem, vagy csak későn szülnek és nem szoptatnak. A túlsúly hajlamot jelent. A hormonpótló kezelések és az emlőrák bizonyos típusai kialakulása közötti kapcsolat évek óta különböző kutatások témája. A tartós gyógyulás szempontjából alapvető fontosságú a korai felismerés. Ehhez elengedhetetlen az emlők önvizsgálata, melyet a menstruáció lezajlása utáni időben célszerű elvégezni. Felmerülő emlőcsomó esetén orvosi manuális áttapintás után az elváltozás pontosítása további vizsgálatokkal (ultrahang, mammográfia, tűbiopszia) lehetséges. Kóros esetben korai diagnózis esetén elég lehet csak a daganatos csomót eltávolítani, az ép emlőállomány megtartása mellett, a teljes gyógyulás reményével.

Mammográphia

A mammográphia a mell vizsgálatára kifejlesztett vizsgáló eljárás, melynek során a női emlőről natív röntgenképek készülnek
A mammográfia legfontosabb feladata az emlőrák felfedezése. Tünet és panaszmentes nők vizsgálata a szűrőmammográfia, melyet a 45- 65 év közötti nők körében ajánlatos elvégezni kétévente.

A méhnyakrák és megelőző állapotainak felkutatása sejtvizsgálattal

Világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a méhnyakrák a második női leggyakoribb daganatos megbetegedés. Közel 500 nő hal meg évente hazánkban méhnyakrák miatt, mely esetek elkerülhetőek lennének rendszeres szűréssel.

A szervezett méhnyakszűrés célja: a tünet és panaszmentes nők időről időre megismételt vizsgálatával felismerni és kezelésre juttatni a méhnyak rákmegelőző állapotait és korai invazív rákját, és így csökkenteni a megbetegedés előfordulását és a betegségből eredő halálozást.

A 35-65 év közötti nők 3 évenkénti, sejtvizsgálaton alapuló (kolposzkópos vizsgálat) szervezett szűrése esetén a méhnyakrák okozta halálozás 80%-kal csökkenthető.

A méhnyakrák az esetek többségében tünetmentes, panaszokat is már csak előrehaladott állapotban okoz. A méhnyakrákos megbetegedés hátterében az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillómavírus (HPV) áll.

A citológiai szűrés és a HPV-kimutatás együttes alkalmazásával szinte teljes biztonsággal kimondható a diagnózis és megfelelő kezelés kezdhető! 

Szűrés a vastagbélrákok korai felfedezésére

A vastagbéldaganatok szűrésére különböző módszerek állnak rendelkezésre. A legegyszerűbb eljárás a székletben kimutatható, szemmel nem érzékelhető (úgynevezett okkult) vérzés kimutatásán alapul. Ennek elvégzéséhez a patikákban magunk is beszerezhetünk székletvértesztet, vagy háziorvosunkat kérhetjük arra, hogy adjon beutalót a széklet laboratóriumi vizsgálatához.

Tudnunk kell, hogy a székletben nem csak a daganat miatt lehet vér - egyéb emésztőszervrendszeri betegségek is állhatnak a vérzés hátterében -, ezért a pozitív teszt további vizsgálatokat indokol. Ugyanakkor a negatív székletteszt nem zárhatja ki egyértelműen a daganat lehetőségét!

Pozitív székletteszt esetén gasztroszkópiát (gyomortükrözés, esetleges gyomordaganat kimutatására), illetve kolonoszkopiát (teljes béltükrözés, a vastagbél vizsgálatára) végeznek. A kolonoszkópia során átvizsgálható a teljes vastagbél (közvetlenül, "szemmel"), illetve a gyanús területekről szövettani minta is vehető, az esetlegesen észlelt polipok - a bélfalból a bél üregébe betüremkedő nyálkahártya-növedékek - pedig a vizsgálat közben eltávolíthatók. A polipok eltávolítása azért fontos, mert ezekből később rosszindulatú daganat fejlődhetne ki.

A székletben szabad szemmel is észlelhető friss vér mindig felveti a végbél- és/vagy vastagbélrák gyanúját. Ilyen esetben már nem tesztet, hanem szintén eszközös vizsgálatot kell végezni.

(A kolonoszkópiás vizsgálat nem teljes értékű alternatívája a CT kolonoszkópia. Ez utóbbi vizsgálat ugyancsak lehetővé teszi a vastagbél indirekt (nem közvetlen) áttekintését, de alkalmatlan a gyanús területekről a szövettani mintavételre.)

Az 50-70 év közötti férfiak és nők egy-két évenkénti vastagbélszűrése a vastagbélrák által okozott halálozást mintegy negyedével csökkentheti!

A tüdőszűrés

A tüdőtuberkulózis felderítésére működtetett ernyőképszűrés, vagy más néven tüdőszűrés korábban nagyon fontos volt a tbc elleni harcban, amióta azonban a betegség hazánkban kordában tartható, már általánosan nem kötelező, hanem önkéntes alapon működik. Pedig napjainkban is rendkívül fontos például azért is, hogy egy másik pusztító betegséget, a tüdőrákot időben észrevehessük.

A tüdőszűrés segítségével észrevehetőek a sokkal veszélyesebb tüdőrák első jelei is a tüdőn akkor, amikor egyéb tünetei még nincsenek. A betegség szempontjából rendkívül fontos a korai felismerés, hiszen sikeresen így legvalószínűbb a kezelése. Éppen ezért az önkéntes, évenkénti tüdőszűrés mindenképp hasznos.

A tüdőszűrés hatékonyságának szempontjából azonban tudni kell, hogy leginkább más képalkotó vizsgálatokkal, laborvizsgálatokkal együtt tud csak teljes képet adni. Így önmagában nem elég.

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy messze a legfontosabb és legveszélyesebb kockázati tényező a dohányzás, és főképp a cigarettázás. Mára biztosan tudjuk, hogy a tüdőrákos esetek túlnyomó többségének - egyes tanulmányok szerint 90-95%-ának - a dohányzás az oka.

Ma már bizonyítást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszélyt, hanem a rendszeresen és hosszabb időn át vele egy helyiségben tartózkodó családtagokra vagy munkatársakra is.

A dohányzók számára erősen megfontolandó, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évvel a volt dohányosokban oly mértékben csökken a tüdőrák kialakulásának kockázata, hogy gyakorlatilag alig lesz magasabb a nem dohányzóknál észlelt kockázat szintjénél.

A tüdőrákra - mint a legtöbb daganattípusra - ugyancsak jellemző, hogy korai stádiumban szinte egyáltalán nem okoz tüneteket. A tüdőrák gyanúját keltő tünetek:

-Tartós köhögés, illetve a köhögés jellegének megváltozása (dohányosoknál)
-Véres köpet
-Ismételten kiújuló hörgő- vagy tüdőgyulladás
-Állandósuló mellkasi fájdalom
-Egyéb, általános tünetek: a légszomj, a ziháló légzés, a rekedtség, illetve a tartós fáradtság, gyengeség, energiátlanság érzése. A tüdőrák előrehaladását kísérheti még a minden ok nélkül bekövetkező hirtelen testsúlycsökkenés, vagy éppen a gyakran visszatérő légúti fertőzések.

Prosztataszűrés

Hazánkban a férfiak rák okozta elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák.
Az idejében felismert, lokalizált prosztatarák gyógyítható, vagy legalábbis visszaszorítható.

Újabban elterjedőben van és világhírű szakintézetek, rákellenes szervezetek kifejezetten ajánlják, hogy a 40 évesnél idősebb férfiaknál a prosztatarák korai felderítése érdekében évenként határozzák meg a vérben a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintjét. Bár a PSA-szint emelkedése nem specifikus prosztatarákra, és szintje a prosztata egyéb betegségeiben is megemelkedhet, mégis igen érzékeny jelzője a prosztatarák esetleges jelenlétének.
A prosztatarák korai, idejében történő felismerése érdekében ezért ajánlatos minden 45 évesnél idősebb férfi prosztatavizsgálata urológus szakorvos által végezve az alábbi két módon:

PSA-vizsgálat (=vérvétel, amellyel a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintjét meghatározzák)

Rektális digitális vizsgálat=a prosztata végbélen át történő vizsgálata, amely egyszerű, rövid és fájdalmatlan vizsgálat.

Szűrés a bőr és a szájüregi rákok korai felismerésére:

Melanoma:
A bőrben található, fekete-barna festékanyagot (pigmentet) termelő sejteket melanocitáknak nevezzük. A melanoma ezeknek a sejteknek a rosszindulatú daganatát jelenti.
Melanomára utalhat, ha megváltozik az anyajegy színe, pigmentációja, felszíne vagy alakja. Melanomát jelezhet az is, ha megváltozik az anyajegy határa, emellett terjedni, növekedni kezd a bőrfelszínen. Fontos, hogy amennyiben ezt tapasztaljuk, azonnal forduljunk orvoshoz!
A diagnózist a tünetek alapján állítja fel mindig a dermatológus (bőrgyógyász).
A melanoma kezelése a korai időszakban főként a sebészeti eltávolítást jelenti. A melanoma kialakulása szempontjából a napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb oki tényező. A kockázatot különösen növelik a leégések, különösen a többszöri és a hólyagos leégés. A másik fontos faktor a bőr típusa: a nagyon fehér bőr fokozott kockázatot jelent.

Szájüregi rák:

A szájüregi rákok mintegy fele a nyelven alakul ki, egynegyede az ajkakon, míg a többit az orcák (pofák) belfelületéről, a szájfenékről és az ínyről kiinduló rákok képezik.

A fő rizikótényezők: dohányzás és alkoholfogyasztás!

A szájüregi rákok túlnyomó többsége 45 évesnél idősebb korúakban figyelhető meg. A szájüreg jó áttekinthetősége miatt a szájüregi rákok korai stádiumban, sőt gyakran már rákmegelőző állapotban felismerhetők.

A korai felismerést szolgálják a rendszeres fogorvosi ellenőrző vizsgálatok.

Intő jelként tekintendő, különösen, ha két hétnél tovább állnak fenn, az alábbi elváltozások: fekély a szájüreg valamelyik részén, mely nem gyógyul; az orcák megvastagodása; körülírt fehér vagy vörös foltok észlelése a nyelven, a szájnyálkahártyán, vagy az ínyeken; szájszárazság vagy olyan érzés, mintha valami megakadt volna a torkunkon; rágási-nyelési nehézségek; az állkapocs vagy nyelv mozgásában mutatkozó nehézségek; a nyelv vagy a szájüreg más területének érzéketlenné válása; az állkapocs duzzanata, ami például a protézis viselését kényelmetlenné vagy elviselhetetlenné teszi.

A daganatos megbetegedések száma és halálozása Magyarországon magasabb, mint az európai országok bármelyikében. A halálozás mintegy negyedéért a daganatos betegségek felelősek, a betegség miatt elvesztett életévek számát tekintve azonban ez az arány megfordul: a daganatos betegségek miatt elvesztett életévek száma mintegy kétszeresen meghaladja a szív-és érbetegségek miatt elveszett életéveket, mert a rák fiatalabb életkorban „öl”.